Program:
Csütörtökön a hajnali órákban útra kelünk, és kisebb megállókat követően megérkezünk Erdély egyik leglátványosabb útszakaszához, a híres Transzfogarasi hágóhoz. A Transzfogarasi út (románul Transfăgărășan) nemcsak Erdély egyik legszebb hegyi útja, hanem egy kifejezetten érdekes történelmi háttérrel is rendelkezik. Az utat az 1970-es évek elején építtette Nicolae Ceaușescu, Románia akkori diktátora. A döntés közvetlen oka az 1968-as prágai tavasz leverése volt. Ceaușescu attól tartott, hogy a szovjet hadsereg Romániát is megszállhatja, ezért egy gyors katonai átkelőutat akart a Kárpátokon keresztül. Az út építése 1970 és 1974 között zajlott, rendkívül nehéz körülmények között. Több ezer katona dolgozott rajta. Dinamitot használtak a sziklába vájásához. Hivatalosan kb. 40-en haltak meg, de egyes források szerint jóval többen. A Transzfogarasi út végül mintegy 90 km hosszan szeli át a Fogarasi-havasokat.
Különlegessége, hogy az út a Fogaras-hegység legmagasabb részein halad, és eléri a 2042 méteres magasságot (Balea-tó környéke). Kanyargós szerpentinjei és látványos panorámái miatt a világ egyik legszebb hegyi útjaként tartják számon.
A hágó bejárása után a következő állomásunk Parajd lesz, ahol elfoglaljuk szálláshelyünket, és elfogyasztjuk finom vacsoránkat.
Különlegessége, hogy az út a Fogaras-hegység legmagasabb részein halad, és eléri a 2042 méteres magasságot (Balea-tó környéke). Kanyargós szerpentinjei és látványos panorámái miatt a világ egyik legszebb hegyi útjaként tartják számon.
A hágó bejárása után a következő állomásunk Parajd lesz, ahol elfoglaljuk szálláshelyünket, és elfogyasztjuk finom vacsoránkat.
Pénteken reggel a Gyimesek és az Ezeréves határ felé vesszük az irányt. Ez Erdély egyik legkülönlegesebb, történelmileg és kulturálisan is gazdag vidéke. Egyszerre szól a határokról, a székely hagyományokról és a lenyűgöző hegyi tájról. A Gyimesek a Keleti-Kárpátok hágóinak vidékén fekszenek, ahol évszázadokon át fontos átjáró vezetett Erdély és Moldva között. A területet főként csángó magyarok népesítették be, akik máig őrzik sajátos nyelvüket és hagyományaikat. A vidék stratégiai jelentőségű volt: kereskedelmi útvonalak haladtak itt, és katonai szempontból is kulcsfontosságú átjárónak számított. Az úgynevezett „Ezeréves határ” a történelmi Magyar Királyság keleti határát jelölte ezen a szakaszon. Itt húzódott a határ egészen az első világháború végéig. A határ szerepe megszűnt az trianoni békeszerződés után, amikor Erdély Romániához került. A terület azonban máig erős szimbolikus jelentéssel bír a magyar történelemben.
Főbb látnivalók
- 30-as számú őrház (Gyimesbükk): Az egyik legismertebb emlékhely, egykori határőrház. Ma kis múzeumként működik, ahol korabeli tárgyakat és történelmi emlékeket láthatunk.
- Rákóczi-vár romjai: A Rákóczi-vár (Gyimesbükk) a határ védelmét szolgálta. Ma már romos állapotban van, de fantasztikus kilátás nyílik innen a völgyre.
- Vasúti alagút és régi határvonal: A régi vasútvonal és alagút a történelmi határ egyik fontos pontja volt. Ma is végigsétálható, és különleges hangulata van.
- Kontumáci kápolna: A Kontumáci kápolna a vesztegzár (karantén) emlékét őrzi. A kereskedők itt várakoztak egykor, mielőtt átlépték a határt.
- Festői hegyvidéki táj, hagyományos csángó falvak, tiszta levegő és nyugalom várnak ránk ezen a napon. A Gyimesek és az Ezeréves határ olyan hely, ahol a magyar történelem, a határvédelem emlékei és a különleges hegyvidéki kultúra találkozik – egy igazán autentikus, lélekhez szóló élmény.
A nap zárásaként visszatérünk szálláshelyünkre, ahol a „jól megérdemelt” meleg vacsorával várnak bennünket.
Szombaton egy igazi „székely” programra látogatunk. Uticélunk első állomása Pálpataka lesz, ahol szekerekre ülünk, és elindulunk a hegyekbe. Pihenőként megállva tüzet gyújtunk, nyárson sütünk, jót eszünk és jó pálinkát iszunkó. Az ebédet követően utunk egy helyi sajtkészítőhöz vezet, ahol természetesen a „mesterség kitanulása” után vásárlásra is nyílik lehetőség. Miután a szekerekkel visszaértünk kiindulási pontunkhoz, ellátogatunk Hargita megye leglátogatottabb településére, Korondra, ahol a fából faragott székelykapuk mellett, mindenki talál kedvére való portékát. Cserépedények, valódi bőrárúk, lekvárok, mézek, sörök, pálinkák, és megannyi kézműves termék várja az idelátogatókat! A tartalmas kirándulás után szálláshelyünkre megyünk, ahol a napot egy élőzenés, táncos vacsorával zárjuk .
Vasárnap, a reggelit követően útnak indulunk hazafelé, de útközben még meglátogatjuk a méltán híres Vajdahunyad várát, ami Erdély egyik legimpozánsabb középkori vára, amely nemcsak látványával, hanem gazdag történelmével is lenyűgözi a látogatókat. A vár Vajdahunyad városában található, a Zsil völgye közelében, Erdély délnyugati részén. Egy sziklaszirtre épült, amelyet a Zalasd-patak vesz körül, így természetes védelmet élvezett. A várat egy hosszú, fából készült hídon keresztüllehet megközelíteni, ami már önmagában is különleges hangulatot teremt. A vár építését a 15. században kezdte el Hunyadi János, Magyarország egyik leghíresebb hadvezére. Az eredeti erődítmény helyén egy kisebb királyi vár állt, amelyet Hunyadi gótikus stílusú, reprezentatív várrá alakíttatott. A várat fia, Hunyadi Mátyás is tovább bővítette. A Hunyadiak idején a vár egyszerre volt katonai erőd és főúri rezidencia. Vajdahunyad vára egy festői fekvésű, történelmileg kiemelkedő erőd, amely a Hunyadiak hatalmát és Erdély gazdag múltját idézi meg – kihagyhatatlan látnivaló minden erdélyi utazás során.
